Vissza
A kép rövid címe: Az erzsébetbányai (Bãiuþ) templom részlete
Készítõ: Ilyés Zoltán
Készítés ideje: 2006. július 29.
Készítés helye: Erzsébetbánya
Jogtulajdonos: Ilyés Zoltán
A kép leírása
A képen az ortodoxok és római katolikusok közös használatában lévõ Erzsébetbányai (Románia, Máramaros megye, egykori Oláhláposbánya Szolnok-Doboka megyében) templom egy részlete látható. A latin és bizánci képhagyomány és liturgikus térhasználat ilyen közeli, meghitt együttélése nem sok kárpát-medencei templom sajátja. A sarokban egy lourdesi típusú Mária kegyszobor-másolat áll, kezében rózsafüzérrel, lábainál a település fõ gazdasági ágára utaló bányász-jelvénnyel, oldalánál két angyal figurával. Fölötte a falon egy szintén a katolikus kultuszhoz igazodó Mária szíve kép függ. Az elõtérben egy ortodox ízlésû Jézus ikon, elõtte az asztalra egy Gábor és Mihály arkangyalokat ábrázoló népies üvegikon van helyezve.
Erzsébetbányán a 18. század elsõ felében indult meg a rendszeres színesérc-bányászat és kohósítás. A bányászok, öntõmesterek és a kiszolgáló személyzet (többek között a közeli Gereblye szénégetõi) rekrutációja a hasonló adottságú és szerepû Kavnikbányához, Felsõbányához hasonlóan nagyon vegyes: felvidéki németek, ruszinok, szlovákok, románok és magyarok érkeztek ezekre a településekre. Mária Terézia 1772 kincstári támogatással templomot építtetett, amely 1785-tõl plébániaként szolgált, 1814-tõl a görög katolikus és római katolikus felekezet közösen használta a Szent Háromság ünnepére szentelt, idõközben egy tûzeset miatt újraépített templomot. A görög katolikusok 1948-as állami betiltása után a helyi római katolikus egyházközség az ortodox vallásúvá lett közösséggel továbbra is együtt használta a templomot. A két felekezet között megállapodás volt érvényben a templom közös mûködtetésérõl, a lelkészek mindig egyeztettek a szent misék és szent liturgiák rendjérõl.
A hívek kölcsönösen látogatták egymás istentiszteleteit, nem volt ritka és normasértõ, ha ortodoxnak keresztelt fiatalok ministráltak a római katolikus miséken, az ortodox fiatalok többsége katolikus elsõáldozó is volt. A római katolikus papok szigorúan jártak el a vegyes házasságoknál: katolikus rítusú esküvõ esetén a házasságból született gyermekeket katolikusnak keresztelték. A lakosság vegyes származása, a felekezetileg vegyes házasságok és a szinte kezdetektõl közös templomhasználat okán a felekezethez és így a templomhoz való tartozás nem vált olyan markáns etnikai/nemzeti hovatartozást jelölõ szimbólummá, mint térségünkben nagyon sok helyen. Erzsébetbányán és a szomszédos Kohóvölgyben sokkal fontosabb identitásalakító tényezõ a környezõ román parasztfalvakkal szemben a bányász, iparos foglalkozás, a városiasabb életforma, maga a bánya, ami román- és magyarajkút, római katolikust és ortodoxot egyaránt összekötött. A magyar nyelv ismerete – bár 1982 óta nincs magyar iskola – az ortodoxok körében is általános, ezt korábban a közös munkanyelv és egységes nyelvû bányaigazgatás gyakorlata is erõsítette. 1992-ben a szintén vegyes Kohóvölgyet (Strâmbu-Bãiuþ) és Batiz Pojánt (Poiana Botizii) is magába foglaló településen, 1883 román és 1202 magyar nemzetiségût számoltak össze, ami 2002-ben 1616-ra, illetve és 1070-re csökkent. A bányabezárások, leépítések miatt nagy a munkanélküliség, a fiatalok jó része külföldön keresett munkát vagy Nagybányára költözött, az elmúlt 20 évben sokan telepedtek be a környezõ román falvakból, különösen Kohóvölgyre.
Az erzsébetbányai templom külön érdekessége, hogy az ortodox ikonosztázion csörlõvel felhúzható/leengedhetõ és a liturgikus tér katolikussá/bizáncivá alakítható: ezt az átalakítást csak nagyobb misék és ünnepek alkalmával végzik el. A templomban számos ikon, szobor, és a keleti, illetve a nyugati képhagyományhoz tartozó olajnyomat található. Így Jézus Szíve, Lisieuxi Kis Szt. Teréz és Páduai Szt. Antal szoboralakjai, valamint Guido Reni olajnyomatok éppúgy megtalálhatók itt, mint a nagy orosz szent, Szárovi Szt. Szerafim képe, Szent György, Szent Miklós keleties olajnyomatai és Szûz Mária Odigitria típusú ikonja. A templomban helyet kaptak olyan latin liturgikus berendezési elemek mint egy szecessziós stílusú Szent Sír mellékoltár és a keresztút neogótikus stílusú stációképei. (Ez utóbbiak fölé Kohóvölgy szintén közös használatú templomában romános stílusú, színes virágmintás, középen összefogott törülközõket tettek, amiket egy idõben naponta tettek föl-vettek le aszerint, hogy melyik felekezet tartotta az istentiszteletet.) A helyiek elmondása szerint az ortodoxok is adományoztak Jézus és Mária szíve képeket a templomnak, tehát nem vált el a hívek gyakorlatában a bizánci és latin képhagyomány. A képek és templomi lobogók közül egyesek utalnak a korábbi görög katolikus ikonográfiai hagyományra is (pl. keleties stílusú Mária és Jézus szíve ábrázolás). Erzsébetbánya római katolikusai 2005-ben kezdték építeni az Isteni Irgalmasság tiszteletére 2008. szeptemberében felszentelt plébániatemplomukat, a közös templomot várhatóan csak a templom búcsúnapján fogják használni. Kohóvölgyön az ortodoxok építettek külön templomot, így a régi közös templom a római katolikusokra maradt.
Ilyés Zoltán