Vissza
A kép rövid címe: Pribina fejedelem szobra Nyitrán
Készítõ: Ilyés Zoltán
Készítés ideje: 2008. május 16.
Készítés helye: Nyitra/Nitra (Szlovákia)
Jogtulajdonos: Ilyés Zoltán
A kép leírása
A képen Pribina (800 körül-861) nyitrai, késõbbi zalavári vazallus fejedelem 6,6 m magas szobra látható. Bártfay Tibor alkotását a nyitrai vár alatt, a püspökség reprezentatív épületeivel körbevett téren 1989-ben helyezték el. Nyitrának és környékének (Nitriansko, Nitrava) kiemelt szerep jut a szlovák nemzeti mítoszokban és emlékezetpolitikában.
Pribina 825 és 833 között volt a Nyitrai Fejedelemség mint több szláv törzset összefogó protofeudális államalakulat uralkodója. Az õ nevéhez fûzõdik az elsõ keresztény templom a mai Szlovákia területén. Noha ekkor még pogány volt, engedélyezte a templom felépítését, amit Adalram salzburgi érsek szentelt fel. Pribinát 833-ban elûzte I. Mojmir morva fejedelem, és a Nyitrai Fejedelemség területeit - a mai DNY-Szlovákiát - a késõbb Nagymorva Birodalomnak nevezett szláv államalakulathoz csatolta. Pribina Radbrodhoz, a karantániai és avar területek õrgrófjához menekült, megkeresztelkedett, és némi hányattatás után 839-ben vagy 840-ben nyerte el Német Lajostól a szlávok lakta alsó-pannóniai balatoni fejedelemség uralkodói címét. Az Adalwinus salzburgi érseknek tulajdonított, 870-ben vagy 871-ben született "Conversio Bagoariorum et Carantanorum" (A bajorok és a karantánok megtérése) címû mûben részletes leírás olvasható Pribina és fia Kocel' Zalavár (Mosapurc/Mosaburg, Blatnohrad) központú balatoni frank vazallus fejedelemségérõl (szlovákul Blatenské knie¾atstvo-nak nevezik). Mindkét fejedelem jeleskedett az alsó-pannóniai, meghatározóan szláv lakosság kereszténnyé térítésében és a Balaton és a Zala folyó környéki templomépítésekben. 867-ben Kocel' fogadta a Rómába igyekvõ Cirill és Metód hittérítõ testvérpárt (erre Zalaváron egy 1985-ben avatott emlékmû utal). Pribina 861-ben esett el a morva Rasztiszláv fejedelem ellen viselt háborúban.
Pribina alakja alkalmas volt arra, hogy az ezer éven át magyar uralom alatt élõ szlovákság (ezer éves rabság - tisícroèná poroba) az elsõ Csehszlovák Köztársaság idején találjon egy történelmi személyt, illetve államalakulatot, amely referenciális jelentõségû lehet a szlovák nemzet- és államépítésben. A két világháború közötti Pribina-kultusz értelmezhetõ az ezeréves hegemóniát és kultúrfölényt hangsúlyozó magyar revíziós propagandára adott szlovák válaszként is, melyben az elsõbbséget, a kereszténység felvételét és az akkori magas fokú kultúrát hangsúlyozták. A németekkel (frankokkal) együttmûködõ Pribinát az elsõ Szlovák Köztársaság idején a német-szlovák közös érdekek korai felismerõjeként is számon tartották. Míg a Nagymorva Birodalmat sokáig és alapvetõen ma is a szlovák államiság, valamint a cseh és szlovák együttmûködés elõképének tekintették (lásd a Robert Fico miniszterelnök nyilatkozatai nyomán felpezsdült "õsszlovák" vitát), a rendszerváltás után, a csehektõl való elszakadással és eltávolodással párhuzamosan érzékelhetõ Pribina jelentõségének, emlékezetpolitikai kihasználásának erõsödése. Pribina arcképe és a nyitrai vár helyet kapott a 20 koronás szlovák bankjegyen, a fejedelemrõl érdemrendet, sportversenyt és is elneveztek, és egy szalámimárka névadója is.
Ilyés Zoltán