Vissza
A kép rövid címe: Szent István szobra a nyitracsehi templomkertben
Készítõ: Ilyés Zoltán
Készítés ideje: 2010. május 17.
Készítés helye: Nyitracsehi (Èechynce, Szlovákia)
Jogtulajdonos: Ilyés Zoltán
A kép leírása
A nyitracsehi római katolikus templom kertjében 1996-ban avatták Szent István szobrát. Az adományozó, a település futballcsapatát is támogató Németh János vállalkozó a második Meèiar kormány magyarellenességének ellensúlyozásával indokolta a kezdeményezést. Az avatás elõtti szentmisét a gyõri egyházmegyébõl érkezett vendéglelkész celebrálta, az ünnepséget összekötötték a millecentenáriumról való megemlékezéssel, elhangzott Márai Sándor "Halotti beszéd" címû mûve, a helyi férfikar magyar népdalokat adott elõ. A Szent István szobor azóta is rendszeres helyszíne a helyi Csemadok és MKP augusztus 20-iki megemlékezéseinek. 2009. augusztus 23-án "Légy áldott Szent István király" címmel imanapot szerveztek a magyar ajkú papokban ma már szûkölködõ és fokozatosan szlovák pasztorációs nyelvûvé váló Zoboralján. Az azóta hagyománnyá vált imanap elsõ helyszíne Nyitracsehi volt, az egész Zoboraljáról érkezõ magyar hívek a szentmise után megkoszorúzták a szobrot.
Az egyházmegyei fõhatóság – akkor még a Pozsony-Nagyszombati Fõegyházmegye – annak ellenére, hogy Szent Istvánt a régi Magyarországon (a szlovákoknál Uhersko) a szlovákok is tisztelték, csak egy Cirill és Metód emlékmû egyidejû létesítése esetén járult hozzá a magyar király szobrának felállításához. Cirill és Metód, a bizánci szerzetes testvérpár a rastislavi Nagymorva birodalomban 863-867-ban tett térítõ útjuk, Metód püspöki kinevezése és 873-880 közötti tevékenysége Szvatopluk birodalmában, valamint a frank-bajor befolyású katolikus latin szertartás ellenében az egyházi szláv nyelvû liturgia bevezetésére tett erõfeszítéseik okán a 18. század végétõl úgy a csehek, mint a szlovákok nemzeti szentjeivé váltak. A második világháború alatti Tiso-féle szlovák államban már nemzeti ünnep volt július 5-e, a két szerzetes 863-as morva földre lépésének állítólagos napja és az új Szlovákiában is az alkotmány preambulumában rögzítették Cirill és Metód jelentõségét, július 5-ét nemzeti ünneppé emelve. A testvérpárt február 14-én − II. János Pál pápa 1980-as Egregiae virtutis kezdetû apostoli levele nyomán − a katolikus, evangélikus és anglikán egyházak Európa társvédõszentjeiként ünneplik, amit a nyitracsehi emlékmû felirata is megemlít.
A két szobor kiegyensúlyozottságot üzenõ békés szomszédsága hátterében azonban évtizedes feszültségek húzódnak. A rendszerváltás után a filiális helyzetû Nyitracsehit magába foglaló szlovák lakosságú nagyemõkei (Janikovce) plébániára zömmel olyan szlovák papokat küldött a Nagyszombati, majd 1995-tõl a Pozsony-Nagyszombati Fõegyházmegye, akik nem beszéltek magyarul. A település szlovák lakossága számára szlovák nyelvû miséket vezettek be. Nyitracsehi szlováksága a háború után betelepítettek leszármazottaiból, az elmúlt évtizedek vegyes házasságai révén településre költözõkbõl és a nemzet- és nyelvváltó helyiekbõl álló a 2001-es népszámlálás szerint a településen a szlovák nemzetiségûek aránya elérte a 45 %-ot. A hibás magyarsággal celebrált magyar misék, a rossz kiejtéssel felolvasott prédikációk a magyar híveket megbotránkoztatták, elõfordult, hogy a magyar és szlovák hívek a misén egymást igyekeztek túlénekelni. Egyes nacionalista, magyarellenes hangoltságú szlovák papokkal elmérgesedett a viszony, másokra, akik híveik kedvéért megtanultak magyarul, máig szívesen emlékeznek. Rövid ideig a nagycétényi magyar pap és a nagyemõkei szlovák pap egymás között kicserélték filiáikat − Kiscétényt és Nyitracsehit −, de az egyházmegyei fõhatóság ezt nem engedélyezte. A templomi liturgikus nyelv problémája a magyar közösséget is megosztotta: voltak, akik megbékéltek a magyar nyelv templomi visszaszorulásával és a szlovák papokkal, mások kitartóan kérvényezték az érsekségen, hogy magyarul beszélõ papot helyezzenek Nyitracsehibe. Ennek tükrében a Szent István szobor a magyar közösség egyfajta immunreakciójaként is felfogható, amely helyszínt kínál a magyar identitás megerõsítésére és a szlovákok felé történõ demonstrálására.
Négy zoboralji településen (Pográny, Alsóbodok, Kalász, Nyitracsehi) a szlovák-magyar együttélést, az asszimilációt és kétnyelvûséget, a kisebbségi identitásõrzés lokális gyakorlatait intézetünk és az MTA Földrajztudományi Intézete munkatársai az "Etnikai egyensúlyhelyzetek, lokális együttélési modellek két vegyes lakosságú kisrégióban (Tövishát, Zobor-vidék)" elnevezésû OTKA kutatási program keretében vizsgálják.
Ilyés Zoltán
A nyitracsehi templomkert Cirill és Metód, Szent István és Nepomuki Szent János szobraival