
A kép rövid címe: A lengyel-magyar határ 1939 nyarán
Készítõ: Sattler Tamás
Készítés ideje: 1939. július 11.
Készítés helye: Vereckei-hágó (ma Ukrajna)
Jogtulajdonos: Sattler Anna és Sattler Katalin
A kép leírása
A fényképet Sattler Tamás készítette, aki a budapesti Német Birodalmi Iskola érettségizõ diákjaként – néhány tanulótársával és osztályfõnökével együtt – a nemrégiben visszatért/visszafoglalt felvidéki és kárpátaljai területeken kirándult (Rimaszombat, Kassa, Ungvár, Munkács).
Kárpátalja hegyvidéki, ruszin többségû, az elsõ bécsi döntés után Csehszlovákiánál maradt területét az 1939. március 14-iki szlovák és a Volosin-féle kárpátukrán függetlenségi nyilatkozatokat követõen, Hitler hallgatólagos beleegyezésével, a magyar kormány katonai alakulatai elfoglalták: március 16-án már elérték a Vereckei-hágót. A határszakasz elfoglalásáról és a helyi visszhangokról magyar szemszögbõl részletes tudósítás olvasható az MTI 1939. március 16-án kelt jelentésében (lementve az MTI archívumából) A régi ezeréves lengyel-magyar határ visszaállításakor az ott találkozó lengyel és magyar katonák kitörõ örömmel üdvözölték egymást. Hamarosan gyõzelmi kaput állítottak a két ország címerével, valamint az „Isten hozott” és a „Witamy!” feliratokkal. A lengyel és magyar katonák barátságos találkozásának pillanatát és a gyõzelmi kapu Lengyelország felõli oldalát korabeli képeslapok is megörökítették, ezek digitális formában felkerültek egy a lengyel-magyar történeti barátságot bemutató honlapra is.
A fényképen látszik még a Millenium idején felállított emlékobeliszk is. (Egy hasonlót állítottak az Uzsoki-hágóhoz közeli Beszkid-hágón). Ez a közös határ azonban rövid életû volt: 1939 szeptemberében a Molotov-Ribbentrop paktum nyomán Lengyelországot a németek és a szovjetek lerohanták; a magyar kormány a menekülõ lengyelek tízezrei – köztük katonai egységek – elõtt szeptember 18-án megnyitotta a határt, így azok a szorító német és szovjet nyomás elõl Magyarországra jöhettek és egy részük a megszállás éveit hazánkban vészelte át. Lengyelország elfoglalása után a Szovjetunió 1941-es megtámadásáig Magyarország kárpátaljai határvonala hosszabb szakaszon – így a Vereckei-hágónál is – a Szovjetunióval, Uzsoktól nyugatra pedig a Német Birodalommal érintkezett.
Ilyés Zoltán