Vissza
A kép rövid címe: Templomi lobogó a körösmezõi görög katolikus templomban
Készítõ: Ilyés Zoltán
Készítés ideje: 2005. május 01.
Készítés helye: Körösmezõ (Ясіня – Jaszinya, Ukrajna)
Jogtulajdonos: Ilyés Zoltán
A kép leírása
A képen látható Szent Istvánt ábrázoló lobogó a körösmezõi Sztrukivszka görög katolikus fatemplomban volt látható. Az 1824-ben épült hucul stílusú, görög kereszt alaprajzú templomot a rendszerváltás óta az ortodoxok és görög katolikusok felváltva használják. A helyi legenda szerint egy Sztruk Iván nevû pásztor juhainak sikeres kiteleltetése emlékére alapította a templomot, amely a Tisza forrásvidékét meglátogató magyarországi turisták egyik kötelezõ programpontjává vált. 2008 nyarán ismeretlen elkövetõk kivágták a képet a lobogóból.
A ma 8.000 lakosú, a Fekete-Tisza eredete és az Ukrajna síparadicsomaként ismert Hoverla csúcs közelében fekvõ Körösmezõ a ruszinok hucul néprajzi csoportjának egyik központja. A 18. században német erdõkitermelõ szakmunkásokat telepítettek ide, akik a 20. században elmagyarosodtak, illetve részben a ruszinságba olvadtak be, egykori jelenlétüket a németes hangzású nevek és a családtörténeti emlékezet õrzi. Az 1848-49-es szabadságharc idején a ruszinok a német telepesek és a kamarai adminisztráció ellen fellázadtak, a római katolikus templomot is felgyújtották.
Körülbelül 900-1000 fõre tehetõ a magyarok száma, akik a Técsõ fölötti Felsõ-Tisza völgy többi magyarjához (Kerekhegy, Nagybocskó, Gyertyánliget, Aknaszlatina, Trebusafejérpatak, Rahó) hasonlóan római katolikus felekezetûek és ez magyar identitásuk meghatározó eleme. A körösmezõi magyarok magyar nyelvûsége a második világháború után elsõsorban a templomba, illetve a szûkebb családi körbe szorult vissza. Magyar nyelvû iskola híján és az elterjedt vegyes házasságok miatt a közép és fiatal generáció ma már ukránul beszél. Ezen a nyelvváltási folyamaton nem sokat változtatott az 1991-1992-es tanévtõl a KMKSZ aktivisták kezdeményezésére megindított magyar nyelvoktatás. Egyes magyarérzelmû családok nyelvi kompetenciájának erõsítését bizonyosan szolgálja, hogy a 2002-2003-as tanévtõl 13 elsõssel megnyílt a magyar elemi iskola. 2003 novemberében megnyitott a magyar óvoda, ahova a gyerekek nagyon csekély magyar nyelvtudással érkeznek, itt intenzív nyelvi kommunikációs játékok segítségével próbálják a gyerekek magyar tudását felfejleszteni, ami különösen azért nehéz, mert szüleik sem beszélnek már magyarul. Körösmezõ magyar oktatási intézményesülésében a KMKSZ mellett a beregszászi fõiskolának, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetségnek, a római katolikus egyháznak és magyarországi szervezeteknek volt nagy szerepe.
A Tatár-hágó révén és a sajátos vasúti összeköttetés okán (a Nagybocskó és Trebusafejérpatak közötti vasútvonal 1918 után Romániához került, így Ungvár felé a vasúti összeköttetés megszakadt) Ivano-Frankovszkhoz (Stanislau) sok szállal kötõdõ Körösmezõ az ukrán/ruszin nemzeti mozgalmak egyik jeles helye is egyben.
Körösmezõn, egyszerû ruszin földmûves családban született Kabalyuk Sándor atya (1877-1947), aki a 20. század elején a kárpátaljai pravoszláv áttérés vezetõ egyénisége volt, a magyar hatóságok perbe fogták ezirányú tevékenysége miatt (máramarosi skizma per 1913-14-ben). A csehszlovák idõkben részt vett az ortodox egyház szervezeti kiépítésében, majd a második világháború után elõkészítõje volt a kárpátaljai görög katolikusság ortodoxiába történõ visszatérésének. A Moszkvai Patriarchátus joghatósága alá tartozó ukrán ortodox egyház 2001-ben szentté avatta, így Kabalyuk lett az elsõ kárpátaljai ortodox szent.
1918-1919-ben Körösmezõ volt a rövid életû Hucul Köztársaság központja. A Szovjetunió évtizedeiben Rahón és Körösmezõn az állampárt helyi korifeusai a körösmezõi születésû kommunista aktivista, Oleksa Borkanjuk (Borkanyuk Alex) kultuszát erõltették, aki a Szovjetunió 1941-es megtámadása után ejtõernyõvel szállt le szülõfalujában. A magyar hatóságok elfogták és Budapesten a Margit körúti katonai bíróság 1942-ben halálra ítélte.
Szomorú aktualitás, hogy 70 esztendeje, 1941-ben Körösmezõn mûködött az a magyar hatóságok által létesített gyûjtõtábor, ahonnan 18.000 hontalannak tekintett magyarországi zsidót deportáltak Kamenyec-Podolszkijba, ahol tömeggyilkosságok, nélkülözések és betegségek áldozataivá váltak.
Ilyés Zoltán
A Sztrukivszka templom Körösmezõn