Vissza
A kép rövid címe: Atanasiu Moþ-Dâmbul emlékmûve Felsõszõcsön
Készítõ: Ilyés Zoltán
Készítés ideje: 2006. július 28.
Készítés helye: Felsõszõcs (Suciu de Sus, Máramaros-megye /volt Szolnok-Doboka vm./, Románia)
Jogtulajdonos: Ilyés Zoltán
A kép leírása
A lápos-vidéki település központjában álló, nagyságát tekintve városba illõ alkotás, a zágrai születésû 1848-es román felkelõnek, Atanasiu Moþ-Dâmbul-nak, a naszódi román határõrség hadnagyának állít emléket.
1848-ban a magyarok és románok közötti kezdeti egyetértést és forradalmi lelkesedést megbontotta Erdély Magyarországgal kimondott uniója és az Urban határõr alezredes által felbujtott naszód-vidéki román lakosság mozgalma, amely átterjedt a szomszédos, többségében románok lakta Lápos- és Kõvár-vidékre is. Urban és a naszódi határõrezred tisztjei - a bécsi udvar támogatásával - védelmet ígértek a magyar honvédségi összeírást megtagadó községeknek és császári sasos hûségbizonyítványt állítottak ki a részükre. A román határõrezredek tagjai számára a katonáskodás a társadalmi felemelkedés útját jelentette, sokan kérték ekkor Erdély északi vidékein és a szomszédos partiumi területeken, hogy vegyék fel õket a határõrségbe, amely a földesúri terhek megszûnését és az adómentességet jelentette számukra. A magyar nemzeti törekvésekkel szembehelyezkedõ parasztok és kõvár-vidéki román kisnemesek élére a naszód-vidéki Atanasiu Moþ-Dâmbul állt, aki a zendülõkbõl sereget szervezett Felszõszõcs és Kápolnokmonostor táborhelyekkel, október 4-én a Kõvár-vidék autonómiáját is kinyilvánították. A Szatmár felõl érkezõ nemzetõrök keményen megtorolták a Naszódról irányított román bujtogatást, a Moþ-Dâmbul vezetésével Nagybánya ellen vonuló zendülõket visszavonulásra kényszerítették, és a Kõvár-Lápos vidékérõl is fokozatosan kiszorították õket.
Kádár József "Szolnok-Doboka vármegye monographiája" címû mûvében leírja, hogy a magyar honvédek által üldözött Dâmbul Felsõszõcsön állomásozó román határõrei tizenegy idehurcolt magyarláposi embert – jórészt tisztségviselõket – mészároltak le. A településen rajtaütõ, a mészárlással szembesülõ honvédek késõbb az egész falut felgyújtották. A magyar nemzetõrök elõretörõ seregét Urban katonái Désnél november 24-én megfutamították, Urbant csak Bem év végi hadjárata ûzte ki Észak-Erdélybõl.
A Kõvár- és Lápos-vidék 1848-as román ellenállásának hõsét – a "Cibles királyát" – ábrázoló szobrot, Ioan Marchiº alkotását, 2003. október 12-én nagyszabású ünnepség keretében, katonai tiszteletadás mellett, a román kormány három minisztere és számos megyei politikus jelenlétében avatták fel. Atanasiu Moþ-Dâmbul helyi és regionális tiszteletének elõképe, mintája kétségkívül a "havasok királyának", a mócföldi Avram Iancunak erdélyi kultusza. Az eset példázza, hogy a politikai, adminisztratív és kulturális elit a történelmi folyóiratok és monográfiák lapjain megörökített 1848-as román rebellió emlékét miként közelíti a jelenhez, felépítve annak helyi és regionális emlékezetét, legitimálva egyben saját hatalmi pozícióit is.
Ilyés Zoltán