Vissza
A kép rövid címe: A Siculicidium emlékmûve Madéfalván
Készítõ: Ilyés Zoltán
Készítés ideje: 2010. május 23.
Készítés helye: Madéfalva (Siculeni) (Románia)
Jogtulajdonos: Ilyés Zoltán
A kép leírása
1764. január 7-én a Buccow generális vezette császári katonaság a Csík széki Madéfalva határában lemészárolt 200 csíki és háromszéki székelyt, akik tiltakoztak a székely határõrezredek felállítása ellen. A székely és összmagyar emlékezetben "madéfalvi veszedelem"-ként megõrzõdött tragédia nyomán indult meg a székelyek tömeges kivándorlása Moldvába, így ez az idõpont a bukovinai székelyek születésnapjának is tekinthetõ. A szörnyû tömegmészárlás hátterében nemcsak a székelyeknek a kényszersorozással szembeni ellenkezése állt, hanem összetettebb társadalmi-gazdasági problémák húzódtak: leginkább a sorozás alá nem kerültek földesúri terheinek aránytalan megnövekedése. A 19. század utolsó évtizedében emlékbizottságot és gyûjtést szerveztek egy, az eseményt megörökítõ emlékmû elkészítésére. A mészárlás helyszínén 1905. október 8-án avatták fel a Tamás József építész tervei szerint elkészült emlékoszlopot, a Köllõ Miklós szobrászmûvész által megformált turulmadárral. A tragikus eseményre már korábban is használt SICULICIDIUM megjelölés egy sajátos kronosztichon: a betûk latin számokként olvasva és (az S kivételével) összeadva kiadják a "székelyöldöklés" évszámát. A tragikus eseményt megörökítette Nyírõ József 1939-es "Madéfalvi veszedelem" címû regényében, megrajzolva Zöld Péter római katolikus plébános alakját is, aki Moldvába szökve az elsõk között tudósított a moldvai magyarokról. Madéfalva közössége és a székelység politikai, kulturális szervezetei, újabban moldvai csángó magyar egyesületek képviselõi is, minden év január 7-én emlékünnepség és szentmise keretében emlékeznek meg a madéfalvi veszedelemrõl, a tragikus végkifejlet ellenére kiemelve a székelyek összefogását és önfeláldozását.
Kihasználva a nagyszámú magyarországi zarándok jelenlétét és a felcsíki, gyergyói gyalogos-szekeres keresztalják átvonulását, 2010 Pünkösdjén az emlékmû közelében néhány emléktárgy-árus is felállította standját, ahol többek között az emlékmû színes nyomatával díszített ajándéktárgyakat, tálakat, korsókat, magyar zászlókat, vallási emléktárgyakat és történelmi könyveket árusítottak. Az emlékmû talpazatára elhelyezett számos friss és a zarándokcsoportok lakóhelyére utaló, nemzeti színû szalaggal díszített koszorú jelzi, hogy a csíksomlyói búcsúra érkezõ magyarországiak számára a hely az emlékezés és az együvé-tartozás kifejezésének egyik színterévé vált.
Ilyés Zoltán