Vissza
A kép rövid címe: Horea tölgyfája (Gorunul lui Horea)
Készítõ: Ilyés Zoltán
Készítés ideje: 2007. május 9.
Készítés helye: Cebe (Þebea) (Románia)
Jogtulajdonos: Ilyés Zoltán
A kép leírása
Az egykori Zaránd, késõbb Hunyad vármegyéhez tartozó Cebe (ma Fehér megye) temetõjében található négyszáz éves tölgyfához a népi emlékezet és a nemzeti legendák szerint a 18. századi román parasztvezér, Horea alakja kapcsolódik. A hagyomány szerint Horea a tölgyfa alatt intézett lelkesítõ beszédet a zarándi parasztnéphez, fennmaradtak történetek arról, hogy itt pihent meg, és arról is, hogy itt tanácskozott két másik vezértársával Cloºcával és Criºánnal.
Az albaci születésû Horea (eredeti nevén Vasile Nicula Ursu) annak ellenére, hogy írástudatlan volt, többször járt a móc jobbágynép panaszaival a bécsi udvarnál. 1784 tavaszán Cloºcával a zalatnai uradalomban súlyosbodó jobbágyterhek miatt tiltakoznak a császárnál és azt a késõbb nem teljesülõ ígéretet kapják, hogy az erdélyi Gubernium megvédi õket az uradalom túlkapásaival szemben. A paraszti sérelmek és a határõrkatonaság megszervezésének utóbb hamisnak bizonyult híre indította el a mozgolódást és az érchegységi románok tömeges hadseregbe jelentkezését és felfegyverkezését. A határõrkatonaságba felvételét kérõ tömeg összeütközött a megyei és kincstári tisztekkel, hajdúkkal, majd számos nemesi udvarházat dúlt fel. A felkelõk felégették Verespatakot és Abrudbányát, az erõszakos eseményeknek számos magyar nemesi és városi polgári áldozata volt. Az alapvetõen társadalmi és gazdasági okokkal magyarázható Horea felkelést a román történetírásban a késõbbiekben egyre erõteljesebben mint nemzeti szabadságküzdelmet ábrázolták. A magyar értelmezések egy része is hajlamos megfeledkezni azokról a súlyos terhekrõl, társadalmi feszültségekrõl melyek a – többségében román – felkelõket a – többségében magyar – nemesek vármegyei, uradalmi tisztek és nem ortodox lelkészek ellen hangolták. A Torda, Kolozs és Küküllõ megyei felkelõk között – ha jóval kisebb számban is – magyar és szász jobbágyok is voltak, az áldozatok között román nemesek és falubírák is akadtak. A felkelés leverése után Horeát és Cloºcát Gyulafehérváron kerékbe törték, Criºan börtöncellájában az ítélet végrehajtása elõtt öngyilkos lett.
Horea tölgyfája közelében temették el az 1872-ben Körösbányán (Baia de Criº) elhunyt Avram Iancut, az 1848-49-ben felkelõ érchegységi móc parasztok vezérét. Az Erdélyi-szigethegység, különösen a Mócföld és az Erdélyi-Érchegység egyfajta nemzeti panteonként szerepel a román emlékezetben: számos helyen örökítették meg az 1784-es parasztfelkelés és az 1848-49-es harcok eseményeit és vezetõ személyiségeinek emlékét. A zarándi és mócföldi parasztok Cloºcával és Criºánnal a mesztákoni templomban történt találkozását a templom helyén állított kõkereszt örökíti meg. A leányvásárairól is híres Gãina tetõn 1924-ben Ferdinánd király jelenlétében kõkeresztet szenteltek az akkor 100 éve született Avram Iancu tiszteletére. Felsõvidrán (ma: Avram Iancu) ugyanebben az évben múzeumot rendeztek be a román parasztvezér emlékére.
Cebe szimbolikusan felértékelt jelentõségét mutatja, hogy 1935-ben itt kötötte meg a Román Kommunista Párt, a Demokratikus Blokk, a Szocialista Párt és az Ekésfront az elsõ romániai antifasiszta népfrontegyezményt. 1966-ban Nicolae Ceauºescu akkori pártfõtitkár egy tölgyet ültetett az Avram Iancu síremlék mellett, ami hamarosan kiszáradt, így az erdészek nagy titokban újabbal pótolták, végül a harmadik tölgycsemete eredt meg, amit 1989-ben a forradalmárok kivágtak és Brádon elégettek. Az eredeti 400 éves tölgyfát már 1924-ben meg kellett erõsíteni abroncsokkal, a törzsében lévõ üreget betonnal töltötték ki. 2005. júliusában egy nagy vihar pusztította el a maradék koronát. 2005. szeptemberében a régi tölgy betonnal megerõsített torzója mellett Traian Bãºescu román államelnök ültetett egy új csemetét. A régi tölgyfa maradékát az ortodox egyház különbözõ közintézményeknek ajándékozta, így kapott belõle a dévai Dák és Román Kultúra Múzeuma és Avram Iancu Körösbányán található emlékháza is. A tölgy faanyagát felhasználták egy az Avram Iancu síremlék közelében felállított ortodox kereszt - troiþã - elkészítéséhez.
Ilyés Zoltán