Vissza
A kép rövid címe: Nagy Lajos király szobra Szakolcán
Készítõ: Ilyés Zoltán
Készítés ideje: 2009. április 25.
Készítés helye: Szakolca (Skalice) (Szlovákia)
Jogtulajdonos: Ilyés Zoltán
A kép leírása
2008. január 6-án avatták fel Nagy Lajos király szobrát Szakolcán. Az Anjou-házból származó magyar uralkodó a morva határ közeli, erdõháti városkát 1372-es okiratával emelte szabad királyi várossá, címert és pallosjogot adományozott számára és elrendelte, hogy fallal kerítsék körbe a települést. Ezzel egy több évszázados felfelé ívelõ városfejlõdési pályán indította el a szõlõmûvelésérõl, céhes iparáról és kereskedelmérõl is híres Szakolcát, mely a 17. században a legjelentõsebb felvidéki városok közé emelkedett.
A magyar uralkodó életnagyságúnál nagyobb bronzszobrát a város központjában, a Szent Anna kápolna mellett leplezte le a város polgármestere és Dušan Èaploviè, a szlovák kormány kisebbségi ügyekért is felelõs miniszterelnök-helyettese. A trianoni impériumváltás után eltelt közel 90 esztendõben ez volt az elsõ alkalom, hogy Szlovákia nem magyarok által lakott vidékén egy magyar uralkodónak emeltek szobrot. Stanislav Chovanec polgármester több olyan kezdeményezést tett az elmúlt években, melyek az egynyelvû, szlovák város más nemzetekhez kötõdõ kulturális gyökereit - így a magyar vonatkozásúakat is - tudatosítják a helyiekben és az idelátogatókban.
Ebbe a polifonikusabb imázsba illeszkedik a helyi Gvadányi hagyományok ápolása. A neves testõríró 1783-ban, nyugalomba vonulása után itt telepedett le, egykori házára visszakerült a magyar nyelvû emléktábla. A helyi hagyomány szerint Gvadányi egyik szakácsa Erdélybõl hozta magával a híres kürtõs kalács receptjét, amely ma része a város kulináris örökségének (skalický trdelník), az Európai Uniónál is levédették és a Trdlofest néven ismert kürtõskalács-fesztivált ihlette. Juhász Gyula gimnáziumi tanárként 1911-13-ban két évet töltött a városban, itt írta az Anna-versek legtöbbjét és a városhoz kötõdõ "Orbán lelke" címû regényét. A gimnázium falán elhelyezett emléktábláját Kiss Péter kancelláriaminiszter és Èaploviè kormányfõ-helyettes 2008 áprilisában avatta fel. Szlovák nyelvû emléktáblája van a Szakolcán született Csernoch Jánosnak (1852-1927), a történeti Magyarország utolsó hercegprímásának.
A város címere a magyar állami jelképrõl is ismert kettõs kereszt és hármas halom, piros-fehér-zöld magyar színekkel; a település hivatalos logója is fehér alapon a régi városi címert megidézõ módon, geometrikusan elhelyezett piros és zöld négyzetek halmaza (http://www.skalica.sk/mesto/logotyp/index.de.php).
A történeti Magyar Királyság (Uhersko) mint közös haza történelmének a szlovákok részérõl történõ interpretációja egyszerre izgalmas emlékezetpolitikai projekt és nemzetépítési kihívás, melyben a nem kevés hazai indulatot is kiváltó egyoldalúság éppúgy jelen van, mint a közös múltat értõen feldolgozó, a magyar múltat nem elkendõzõ kezdeményezés. A közös örökség bemutatása és a helyi emlékezetbe történõ beépítése tekintetében az elmúlt években talán a legtöbbet a "legcsehszlovákabb" szlovák város, Szakolca tette.
Ilyés Zoltán