Vissza
A kép rövid címe: A magyar korona másolata az ipolybalogi templom
Készítõ: Ilyés Zoltán
Készítés ideje: 2012. július 5.
Készítés helye: Ipolybalog (Balog nad Ipµom, Szlovákia)
Jogtulajdonos: Ilyés Zoltán
A kép leírása:
Az ipolybalogi római katolikus templom egy a történeti emlékezetben megõrzõdött jeles nap kapcsán egy egyre szélesebb hatókörû kultuszteremtés színhelyévé lett az ezredforduló után. 1304. augusztus 14-én a templomban õrizték a magyar koronát, amikor a Károly Róbert magyar királyjelölt valamint szövetségesei és Vencel (1305-tõl III. Vencel cseh király) megválasztott és megkoronázott magyar király közötti trónviszály idején, az utóbbi Prágába tartó menekülése során megszállt Ipolybalogon. A korona nevezetes éjszakázása megõrzõdött a helyi emlékezetben is, ezt segítette Mátyás király 1464-es rendelete, amelynek nyomán az ipolybalogi templom tornyára – Magyarországon elsõként – kihelyezték a Szent Korona másolatát. Azóta a tûzvészek és pusztítások után rendre megújították a keresztet helyettesítõ szimbólumot, amely a szocializmus évtizedeiben is emlékeztette a helyieket a magyar történelemre és a történelmi Magyarországra. A helyiek számon tartották a templomban azt az üreget is, ahol a koronát állítólag õrizték. Ezt az üreget a csehszlovák hatóságok felszólítására 1924-ben befalazták. György Ferenc, a szolgálatát 2001-ben Ipolybalogon folytató korábbi nagycétényi plébános, az üreggel kapcsolatos egyházi feljegyzésre bukkant és kibontatta azt a templom szószéke alatt. Az üregbe egy trezort építettek és itt helyezték el a korona Kevi Farkas Zsolt ötvösmûvész által készített hiteles másolatát, melynek elkészítési költségeit az egyházközség állta, és 700 000 koronával Szlovákia kormánya is támogatta.
A Szent Korona másolatának ünnepélyes fogadására 2005. augusztus 14-én került sor, a koronamásolatot négylovas hintóval szállították Veresegyház és Balassagyarmat érintésével Ipolybalogra. A szervezésben segítséget nyújtott az ipolybalogi születésû Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere; a szentmisét Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek celebrálta. Az ünnepi szónokok között volt Csáky Pál akkori szlovákiai miniszterelnök-helyettes, a Magyar Koalíció Pártjának késõbbi elnöke, Németh Zsolt, a magyar Országgyûlés külügyi bizottságának elnöke és Gémesi Ferenc a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Azóta minden év augusztusának elején Szent Korona ünnepséget szerveznek Ipolybalogon. Ekkor a korona másolatát a falu határában levõ Kápolna-domb koronát formázó szabadtéri oltárához viszik az erre a célra készített ereklyehordozóban, és szabadtéri szentmisét mutatnak be.
A Szent Korona ünnepségek presztízsét és a szervezõk szándéka szerint kárpát-medencei jelentõségét mutatja, hogy a szentmisék ünnepi szónokainak jeles egyházi vezetõket sikerült megnyerni: sorrendben Tempfli József nagyváradi püspököt (2006), Orosch János pozsony-nagyszombati segédpüspököt (2007), Bíró László kalocsa-kecskeméti segédpüspököt (2008), Mahulányi József, besztercebányai püspöki helynököt (2009), Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspököt (2010), Palánki Ferencet, az Egri Fõegyházmegye segédpüspökét (2011) és Székely Jánost, az Esztergom-Budapesti Fõegyházmegye segédpüspökét (2012).
A világi szónokok személye és a templom vendégkönyve is (többek között Orbán Viktor, Bugár Béla, Csáky Pál bejegyzései) egy a helyi és regionális szerepkörön túlmutató vallásos kultuszhely, egyben nemzeti zarándokhely kialakulását sejtetik. A korona által megidézett nemzeti egység, illetve a történelmi Magyarország nemzetiségeinek Szent Korona alá tartozása és megmaradása számos retorikai fogódzót kínál az összetartozás üzeneteinek megfogalmazásához, egyben a résztvevõk és szónokok politikusi hitelességének erõsítéséhez.
Az ünnepségen adják át a plébániahivatal és a község által alapított Szent Korona Emlékérmeket azoknak, aki az alapítók szerint a községért és felvidéki magyarság kulturális, szellemi fejlõdésért és megmaradásáért kiemelkedõ munkát végeztek.
A korona által életre hívott kommemoratív teret figyelemreméltó módon egészítik ki az ipolybalogi templom mennyezetének dombormûves fakazettái. A magyar szentek (köztük Szent Zoerárd-András és Benedek zobori remeték), a Szent Korona és Mária, mint Patrona Hungarorum mellett helyet kapott a magyar mitológia csodaszarvas jelenete is.
Ilyés Zoltán
A korona õrzésére utaló emléktábla az ipolybalogi templomban
A csodaszarvas jelenet az ipolybalogi templom mennyezetén