Vissza
Készítõ: Ilyés Zoltán
Készítés ideje: 2007. október
Készítés helye: Gyimesbükk (Románia, Bacãu megye, volt Csík vármegye)
Jogtulajdonos: Ilyés Zoltán
A kép leírása
Gyimesi-szoros területét földrajzi fekvése már korán a határvédelemre predesztinálta, védelmi rendszerét már a 17. század elejétõl elkezdték kiépíteni. Bethlen Gábor 1626 táján megfigyelõ õrpontot építtetett, amelyet a helyiek Rákóczi-várnak neveznek (a fénykép közepén látszanak a romhoz vezetõ lépcsõk). A Rákóczi-vár tényleges hadászati jelentõségét a 20. századra elveszítve, egyre inkább az "ezeréves határt" és ezeréves történelmet jelképezõ szimbolikus kulisszává vált, ahol nemzeti és katonai ünnepségek, határmegerõsítõ rítusok zajlottak.
Az erõdítményhez masszív lépcsõt építettek, a várat részlegesen megerõsítve a nemzeti zászló elhelyezésére alkalmassá tették. Trianon és 1944 után az egykori határinfrastruktúra látható jeleit (pl. félgömb alakú határkövek) a román hatalom igyekezett eltüntetni. Az osztrák hadsereg a 18. században Csík, Gyergyó és Kászonszék költségén földsáncokat, földerõdöket építtetett, melyek közül a leglátványosabb a képen látható ágyúállás (redut) a Csülemér-hegy oldalában, a Rákóczi-várral szemben. A földerõd a Moldva felõl rendszeres tatár betöréseket volt hivatott elhárítani és lehetõvé tette a szoros ellenõrzését.
1989 után az utazási irodák által kínált székelyföldi körutazások és a magánszervezésû utak szinte kötelezõ állomása lett Gyimes, ahol az egyedülálló havasi kultúrtáj, a gyimesfelsõloki Árpádházi Szent Erzsébet zarándokház és gimnázium, a gyimesbükki falumúzeum mellett éppen az egykori határ a legfõbb látnivaló. Deáky András közelben megépített panziója az itt megszálló turistáknak csángó népi mulatóprogramot kínál, kertjében állítottak fejfát a második világháborúban itt harcoló Sebõ Ödön fõhadnagynak, aki a "Halálraítélt zászlóalj" címû könyvében állít emléket az 1944-es gyimesi eseményeknek. Közvetlenül a határnál, a Sánc-patak "regáti" oldalán helyezték el Emil Rebreanu emlékmûvét, akit az elsõ világháborúban az osztrák-magyar hadsereg tisztjeként Gyimesben végeztek ki. Ezt örökíti meg öccse, Liviu Rebreanu az "Akasztottak erdeje" címû regényében, így a gyimesi határ a román nemzeti emlékezetbe és nemzetépítõ folyamatba is beemelõdik.
A Rákóczi-vár és az egykori határ, a vasúti õrház és a mellette található, Szent Koronát formázó géppuskafészek nemcsak az Erdélyt járó turisták az "ezeréves" Magyarországra való emlékezésének nyújt hátteret, hanem az elmúlt években a falakra karcolt revíziós szimbolikából ítélve nemzeti radikális csoportok emlékhelyévé is vált. 2008-ban a már romos vasúti õrházat bekerítették, a Budakeszi Kultúra Alapítvány és számos magánember áldozatvállalásának eredményeként a régi MÁV szabványnak megfelelõen felújították, és Bilibók Ágoston helyi vasúttörténész gyûjteményére alapozva, vasúti emlékmúzeumot alakítottak ki benne. Pünkösdkor népes zarándoksereggel különvonat érkezett Budapestrõl az "ezeréves határhoz" az õrház felavatására, amely nagyszámú helybélit is vonzott. Az emlékhelyet ily módon "megszelídítették", és egyben a helyi örökségrepertoárt kibõvítve megerõsítették nemzeti zarándokhely jellegét.
Ilyés Zoltán