Vissza
A kép rövid címe: Baba Novac szobra Kolozsváron
Készítõ: Ilyés Zoltán
Készítés ideje: 2012. május 13.
Készítés helye: Kolozsvár (Cluj-Napoca, Románia)
Jogtulajdonos: Ilyés Zoltán
A kolozsvári Szabó bástyánál (Szabók tornya, Bastionul Croitorilor) 1975-ben felavatott 1,80 m magas bronzszobor Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) havasalföldi fejedelem kapitányának, a szerb származású Bába Nováknak (Baba Novac) állít emléket. Baba Novac részt vett Mihály vajda havasalföldi törökellenes küzdelmeiben és mint kapitány elkísérte erdélyi hadjáratakor is. Szamosközy István leírta, hogy egy román pappal együtt a temesvári basa kezére akarta játszani Lugost és Karánsebest. Ez az osztrák császárt és magyar királyt képviselõ Bastát éppúgy felháborította, mint az erdélyi nemeseket, akik Baba Novacot és társát elfogatták és árulás vádjával mindkettõt a kolozsvári országgyûlésen halálra ítélték. A krónikás részletesen leírta, hogy Baba Novacot és a román pópát 1601. február 5-én a város fõterén megégették, majd a városon kívül, a Felekrõl leereszkedõ út mentén, a Szabó bástyával szemben karóba húzták.
A történetre elõször 1936-ban a Szabó bástyánál egy ortodox hármas fakereszt (troiþã) felállításával emlékeztek a nyilvános térben, és ezzel kijelölték a kolozsvári Baba Novac kultusz helyszínét, ami nem egyezett meg holttestének közszemlére tételének helyével. 1940-ben a fakeresztet eltávolították, majd az 1960-as évek végén egy bádog emléktáblát helyeztek ki a bástya falára. A táblán a gyõztes goroszlói csata (1601. augusztus 3.) után a tábornokára (!) itt emlékezõ Vitéz Mihály alakját idézték meg. Virgil Fulicea szobrának 1975-ös felavatásakor a talpazatra egy tényszerû, semlegesnek mondható szöveget véstek: „Baba Novac / Mihály vajda / kapitánya. / akit 1601. február 5-én megöltek. / Ezt az emlékmûvet / emléke tiszteletére / állították / 1975-ben.” 1996-ban Gheorghe Funar hírhedten nacionalista polgármester a toronyról eltávolította az emléktáblát és a szobor talapzatán levõt is kiegészítette a magyarokra való utalással: „Baba Novac / Mihály vajda / kapitánya, / akit szörnyû kínok közt öltek meg / a magyarok / 1601. febr. 5-én. / Ezt az emlékmûvet / emléke tiszteletére / állították / 1975-ben.” A kezdeményezés nemcsak a kolozsvári múlt román szempontú újraírását, hanem a történelmi események román sérelmi nézõpontból történõ – akár indokolatlan – interpretálásának gyakorlatát jelzi. A tábla szövegének megváltoztatása felzúdulást keltett a kolozsvári magyarságban, bár nem vált annyira közismertté mint a fõtéri ásatások és a Iorga-tábla ügye. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt alelnökei 2011. október 28-án a diszkriminációmentesség, az állampolgári egyenlõség és az egyenlõ elbánás alkotmányos elvére hivatkozva felkérték a város polgármesterét és alpolgármesterét, hogy távolítsák el a feliratot (“szörnyû kínok közepette ölték meg a magyarok”), mert az történelmileg hamis vagy legalábbis vitatható, mert nem gyilkosságról, hanem bírói ítélet nyomán született ítéletvégrehajtásról, kivégzésrõl van szó, így nem lehet egy bizonyos etnikum bûneként feltüntetni. Az “ellenolvasat”, a magyar önigazolás megszerkesztésére irányuló törekvésre utal Baba Novac szerepének szintén vitatható megfogalmazása: “Baba Novac albán származású martalóc volt, aki Kolozsváron gyújtogatott, irtotta Kolozsvár magyar ajkú lakosságát, ezért az akkori városi hatóságok kivégeztették.”