Vissza
A kép rövid címe: Kopjafák, emlékkeresztek a Nyerges-tetõn emelt honvédemlékmû közelében
Készítõ: Ilyés Zoltán
Készítés ideje: 2011. július 25.
Készítés helye: Nyerges-tetõ, Csíkkozmás (Cozmeni) (Románia)
Jogtulajdonos: Ilyés Zoltán
A kép leírása
1849. augusztusában a Kászont Alcsíktól elválasztó Nyerges-tetõn Tuzson János õrnagy vezénylete alatt mintegy 200 honvéd több napig feltartóztatta a Lüders orosz és Eduard Calm-Callas osztrák tábornok a Kászoni-medence felõl Alcsíkba betörni készülõ seregét. A túlerõ elõl visszavonuló székely alakulat maradékai Gál Sándor ezredes seregéhez csatlakoztak Tusnádnál, majd a Török Birodalomba távoztak. A Nyerges-tetõ – a székely Thermopülé – a székelyek hõsies ellenállásának helyeként rögzült a regionális emlékezetben. 1897. augusztus 1-én emlékoszlopot avattak az ütközet hõseinek emlékére. Az emlékmû és a vele szemben emelkedõ hegyoldal, ahová az áldozatokat hantolták el, azóta is a helyiek emlékezethelye. Kányádi Sándor 1965-ben született Nyergestetõ címû versében örökíti meg az orosz-osztrák sereget több napig feltartóztató székely honvédek hõsiességét.
Az 1989-es romániai fordulat óta a kommunizmus esztendeiben illegális, félillegális emlékezõ hagyomány szabaddá vált, rendszeresen tartanak ünnepségeket március 15-én és az ütközet emléknapján, augusztus 1-én. A lokális és mikroregionális jelentõségû kegyeleti helybõl idõvel "össz-székely" emlékhely vált. Az utóbbi évek megemlékezésein a székelyföldi megyék vezetõi, parlamenti képviselõk, az RMDSZ és más magyar szervezetek vezetõ tisztségviselõi is részt vesznek és beszédeikben a romániai magyarságnak szánt aktuális üzeneteket közvetítenek, a kisebbségi jogküzdelmek – például az autonómiakövetelés – továbbvitelére buzdítanak, élve a történelmi helyszín adta példázattal. Az ünnepségek ma már elengedhetetlen résztvevõi a korhû jelmezbe öltözött huszárok. A 2009. augusztus elsején, az ütközet 160. évfordulóján rendezett ünnepségre Borboly Csaba, a Hargita megyei és Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke lóháton érkezett csíki és háromszéki huszárok kíséretében. 2011-ben tervezték a csata újrajátszását, amely beleillik a katonai hagyományõrzõk Európa-szerte ismert, "reenactment"-nek nevezett - a híres csatákat, ütközeteket felelevenítõ - tevékenységébe. A bemutató végül a sáros, elázott talaj, a rossz terepviszonyok miatt meghiúsult.
1989 után az erdõben titokban állított egyszerû kereszteket felváltották a míves, református sírjelbõl magyar nemzeti szimbólummá lett, ezen a katolikus tájon korábban ismeretlen kopjafák (helyesebben: fejfák). Míg az 1990-es években és az ezredforduló táján a Székelyföld középiskoláinak, egyházi gyülekezeteknek és a közeli települések képviselõ testületeinek emlékjelei domináltak, addig a 2000-es évek közepétõl megnõtt a magyarországi kopjafaállítók száma. Az emlékjelállítók között vannak baráti társaságok, csíksomlyói zarándokcsoportok, családok, magánvállalkozások, állami vállalatok, civil szervezetek, sportegyesületek, községi és megyei önkormányzatok, közületek is (pl. Nagycsaládosok Egyesülete, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Fõvárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség, Borsodi Közútkezelõ).
2009. március 14-én Sólyom László köztársasági elnök is kopjafát állított. A Markó Béla RMDSZ elnök és Tõkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke jelenlétében tartott ünnepségen Sólyom László az emlékhelyrõl szólva hangsúlyozta, hogy "ez nem egyszerû sírkert, itt sokkal több fájdalmat és ugyanakkor reményt hordoznak a keresztek."
A csíkkozmási önkormányzat 2011 nyarán 280 emlékjelet tartott számon. Az utóbbi pár évben megsokasodott a magyarországi szélsõjobboldalhoz, nemzeti radikális szcénához köthetõ pártszervezetek (a Jobbik helyi csoportjai), politikai szervezetek (Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, Magyarok Világszövetsége, Magyar Nemzeti Front, Lelkiismeret 88 Csoport, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, "Kossuth tériek"), egyesületek, hagyományõrzõ csoportok (Nemzeti Társas Kör, Hunyadi Rend, Történelmi Vitézi Rend) és zenekarok (Ismerõs Arcok és a Kárpátia) által állított kopjafák, emlékkeresztek száma. Ezzel a hely üzenete a lokális és regionális kontextusból kilépett egy sajátosan "összmagyar", leginkább a nemzeti radikálisok által uralt mezõbe: a hûség és megmaradás hagyományosan székely imperatívuszai mellé felzárkózott a trianoni sérelem megidézése és a magyar szupremáciát, küldetést hirdetõ revíziós tematika. Az újabban készült emlékjeleken fából, fémbõl kivágott Nagy-Magyarország körvonalak, a szaporodó Wass Albert idézetek is erre utalnak. A hely, vele a "székely márkavédjegy" a fenti magyarországi szervezeteket a hitelességért folytatott versenyben is erõsítik.
Ilyés Zoltán
Az 1897-ben felavatott emlékmûvet (Poulini János csíkzsögödi kõszobrász alkotása) a Bukarestbe költözött "kozmási székely honfiak és honleányok" állították
Magyarországi nemzeti radikális csoport emlékjele