Miran Komac és Vizi Balázs szerkesztésében megjelent a Bilaterális kisebbségvédelem: A magyar-szlovén kisebbségvédelmi egyezmény háttere és gyakorlata c. kötet
december 23.
A kötetben megjelent tanulmányok szerzői: Hajós Ferenc, Petra Roter, Mitja Žagar, Vizi Balázs, Miran Komac, Szilágyi Imre, Romana Bešter, Janez Pirc, Munda Hirnök Katalin, Kovács Attila Kiadó: L' Harmattan Oldalszám: 352 oldal ISBN: 9789634143413
A teljes kötet elérhető: ITT.
A történelem viharai nem kímélték a szlovén-magyar határ két oldalán élő magyar és szlovén kisebbségeket. Két kisebbség, amelynek minden lépését, társadalmi fejlődését a határvonal korlátozták. Nem volt könnyű a nemzeti kisebbségek sorsa, de túlélték. A szocializmus bukásával a Mura és a Rába közötti térséget durván kettészelő, a két ország közötti falak és kerítések is eltűntek 1992-ben, ami alapjaiban rendezte át a muravidéki magyar és a rábavidéki szlovén közösség életét is. A nemzeti sajátosságok megőrzése iránti vágy ma is él. Éppen ezért fontos, hogy az államok, a mindenki számára érvényes diszkriminációellenes védelem mellett, szavatolják az úgynevezett "nemzeti kisebbségi különjogokat" is, mivel csak ezekkel biztosítható, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai azonos kiindulópontokról indulhassanak az adott ország többségi nemzetének tagjaival.
A nemzeti identitás megőrzésének számos módja és útja van. Ezekből sosem lehet elég. A nemzeti kisebbségek identitásának megőrzésében segítséget jelenthetnek a nemzeti, bilaterális és nemzetközi szinten biztosított eszközök.
A jelen könyv egy különleges kétoldalú egyezmény, a Szlovén Köztársaság és a Magyar Köztársaság között megkötött kisebbségvédelmi szerződés történetét és alkalmazását mutatja be. A szerződés valóban különleges, mert az 1990-es években az elsők között vállalt két szomszédos ország felelősséget és kedvezményezett együttműködést a nemzeti kisebbségek védelmében. De különleges azért is, mert egyértelműen rendelkezett a szlovén és a magyar kisebbségek kollektív különjogairól és ezt az elvet az elmúlt 25 évben egyik szerződő államban sem kérdőjelezték meg.
Vissza a hírek oldalra